2010. október 24., vasárnap

Bonsai kiállításról

A Herman Ottó Bonsai Egyesület őszi bonsai kiállításán jártam, mert nagyon szeretem a kelet ázsiai kertművészetet. Ezeknek a kis fáknak az alakítása tényleg művészet. Nekem is volt egyébként egy kis bonsaiom, még az Oázis kertészetben vettem. Csak azt nem tudtam, hogy a legtöbb bonsai kint, szabadban nevelendő, nagyon sok öntözést igényelnek, nyáron akár napi kétszer, és a rendszeres visszametszés közben nagyon sajnáltam a növénykét. De így lehet a formájukat tartani, illetve új növényt bonsai fává alakítani.
Pálmalevelű juhar (Acer palmatum)
Kínai szil (Ulmus parvifolia)
Kislevelű hárs  (Tilia cordata)
Kínai boróka (Juniperus chinensis)
Törpe fenyő (Pinus mugo)
Atlasz cédrus (Cedrus atlantica)
Törpe lonc (Lonicera nitida)

 Ficus (Ficus elastica), amit szobában lehet tartani úgy, mint a pozsgás szalonna fát.
Szalonna fa, vagy elefánt cserje (Portulacaria afra)
Majomfa vagy pozsgafa (Crassula) is szobanövény.

Kövirózsából és muskátliból is lehet bonsai fát kialakítani.
Páfrányfenyő (Gingko biloba)
Nyírfa (Betula pendula)
Sajmeggy (Prunus)
Borostyán (Hedera helix)
Kis erdő sziklára ágyazódva:
Törpefagyal (Ligustrum ovalifolium)

A kiállítás délutánján volt bemutató is, hogyan lehet magunk készíteni kis bonsai fát. És egy madárbirs cserjét alakított az egyesület elnöke át. Közben a kialakítási szabályokat ismertette, hogy páratlan számú ágak maradhatnak, és a forma érdekében még drótozni kell, de annál vigyázva, hogy a törzsbe ne fúródjon bele.
Ilyen volt eredetileg a faiskolából véve.
Már alakul...
És ezt a formát kell fenntartani évekig, hogy végül ehhez hasonló legyen:

 




2010. október 22., péntek

Vendégségben Piroskáéknál

Szeptemberben meglátogattuk Piroskáékat, a debreceni motoros barátnőmet. Mindig emlegette, hogy Mézi az én kertemet meg kell nézni, mert már annyi növényem van! Mocsári hibiszkusztól kezdve, a kékszakállon át a tuják, borókák, bambuszok, de majd gyertek el, és meglátjátok : ) És tényleg nagyon sok féle növény van, nagyon nagy területen, több cica társaságában. Gyönyörűek! Azt mondta Piroska, a végleges helyükre több átültetés után kerültek, mert ahol kicsit hervadt, vagy sárgultak a levelek, zsupsz kiásta, és átültette naposabb vagy épp árnyékosabb helyre. Több cserjét, és évelő növényt csoportokba ültetett, ezzel is könnyítve a fűnyírást, hogy már nem kell minden egyes növényt fűnyíróval kerülgetni.
Először is a kapun belépve ez a kavicságy és benne elültetett növények fogadtak. Nagyon praktikus, hogy itt nem kell füvet nyírni, ez a fehér kő kiemeli a növényeket, és ugyanakkor tartja a vizet is a növény gyökereinél.

Aztán a belső udvarban megláttam az emlegetett mocsári hibiszkuszt (Hibiscus moscheutos), amelynek hatalmas virágai vannak. Biztos, hogy Piroska előzőleg megbeszélte vele, hogy az én látogatásom alkalmával nyíljon még ki egy hatalmas virág. : )

Nincs  viszonyítási alap, de van akkora virága, mint a fejem! : ) Kigyönyörködtem benne magam, így tovább haladok. És közben találkozok több cicával is.
A nyári orgonát (Buddleja davidii) nagyon szeretik a pillangók. Mikor Skóciában jártam, a kastélykertekben elkülönítve volt ún. pillangó kert, és ott nagyon sok ilyen bokor virágzott lila, rózsaszín és fehér színekben. Tényleg nagyon kellemes illata van a virágoknak, erre repülnek ide a pillangók.
Nagyon szép pirosas-narancssárga bogyókat hozott a madárbirs (Cotoneaster horizontalis). Nagyon hálás kis növény. Metszhető, akár formára is (bonsainak), vagy sövényként. És a madárbirs mögött a cicáknak készült egy kis házimozi : ) ott nézelődhetnek ki, hogy mi a helyzet túl a (sövény helyett) kerítésen. : ) Egyébként olyan magas a kerítés és olyan anyagból készült, hogy nem tudnak rajta átugrani. De ebben a kertben minden megvan, nem is kell más kertjébe mászkálni.

Gyönyörű a kékszakáll cserje (Caryopteris incana), mellette fehéres tarka levelű kecskerágó, (Euonymus fortunei) Előtte pedig az évelő írisz, vagy nőszirom.
Dísz som cserjék. Az alsó képen, a fehér som (Cornus a. Sibirica Variegata)  ahogy ősszel lehullatja leveleit, gyönyörű vörös vesszőivel lesz kiemelkedő szépség, főleg télen.
Nagyon szépen hozta sárga virágait  a boglárka cserje (Kerria japonica Pleniflor) Eredetileg tavasszal virágzik, de augusztusban gyakran másodvirágzásnak indul, és itt az élő példa, hogy még szeptemberben is virágzik.

Aztán itt is van az örökzöld babérmeggy (Prunus laurocerasus). Lehet sövénynek is, vagy így más növények társaságában ültetni.
Himalájai selyemfenyő  (Pinus wallichiana) tűlevelei olyan selymesek, kicsit sem szúrnak. Remélem jó nagyra fog megnőni!
A levendula tövében milyen jól mutat ez a kerámia csiga : ) Volt még más kerámia dísz is, de törpének helye itt nincs. Volt még béka, másik csiga, kerámia csizma, és szép nagy kaspók.
Piroska lehet nem tudja, de oda vagyok a japán kertészetért, és minden növény, ami ázsiából származik számomra még különlegesebb. Például itt ez a Japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) rózsaszínes virágaival, nagyon szép! 
Aztán itt a bambusz, aminek Piroska nem akar határokat szabni, vagy csak akkor, ha tényleg nem találják a cicákat a bambuszerdőben : ) Egyébként tényleg határt kell szabni mélyen a gyökerénél, mert gyöktörzsétől folyamatosan hozza új hajtásait és terjeszkedik.
  
Egy kis bonsai : ) csak a visszametszés után gyorsan hozza új hajtásait ez a kínai szil (Ulmus parvifolia)

És ezen egzotikus növények mellett pedig egy kis kőkert, amely közepén ez a japán stílusú kerti lámpás. Na, itt elájultam a gyönyörűségtől : )

Tényleg nagyon sok szép növénye van Piroskának, igazi arborétum keleti stílusban. A növények mellett azért a cicáké a főszerep ebben a nagy kertben, Piroskáékkal együtt ők is mind a 8-an élvezik az új lakóhelyüket : )